2011. május 13., péntek... május 14. szombat, május 15. vasárnap...
Teljes zűrzavar köszöntött be az életembe. 3 nap... mindössze 3 nap alatt a feje tetejére állt az életem. Mindaz amiben eddig hittem egy nagy kérdőjellé vált a fejemben. Mindaz amit eddig gondoltam az életről és annak működéséről, szintén egy nagy kérdőjellé változott bennem. Rádöbbentem arra, hogy az önfejlesztés sem az az életemben mint aminek gondoltam. Számomra évek óta egyfajta drog szerepét töltötte be, és ezt még csak fel sem ismertem.
Van aki az alkoholba menekül, valaki kényszeres evő lesz, valaki pedig az önfejlesztésbe menekül. Menekül... ki elől, vagy mi elől? Legtöbbször önmagunk elől.
Pénteken feltettem magamnak
a kérdést: Miért foglalkozom én ennyire intenzíven önfejlesztéssel? Naná, hogy jobbá akarok válni. Ki akarok emelkedni a középszerűségből, jobb akarok lenni; sőt a legjobb. De mégis miért? Kinek akarok bizonyítani? Miért gondolom azt, ha elérek egy magasabb szintet fejlettségben, akkor sokkal jobb lesz nekem? Oké, sok pénzt keresek és meggazdagszom, és rengeteg embernek segítek. Oké, és utána? Ettől leszek boldogabb? Ettől leszek teljesebb? Ettől leszek békésebb? Ettől fogok harmóniában élni?
Tudod jól, hogy nem a pénz ellen vagyok, viszont hajkurászni valamit amit még nem értél el, mert azt gondolod, hogy az a valami majd megnyugvást ad. Azt hiszed, hogy valamikor a jövőben majd lelki békét hoz, harmóniát hoz, elégedettséget hoz.
Mert megkérdeztem magamtól: mit ér az élet, ha vérprofivá válok, meggazdagszom, beteljesítem a vágyaimat és mégsem tudom élvezni,... mert hiszen miért is tudnám élvezni a 'jövőbeni' jelen pillanatot, amikor a 'jelenlegi' jelen pillanatot sem tudom élvezni. Menekülök egy jobb jövő felé, mert ahol most vagyok az nem jó, vagy nem elég jó, vagy egyenesen fájdalmas.
Rádöbbentem arra, hogy miért van bennem egyfajta állandó üresség, egyfajta szorongás, bárhová is megyek, bármit is csinálok, bárkivel is vagyok. Azért mert nem látom a Valóságot, csak a Valóságról kialakított képet. Nem érzem az Élet teljességét, mert csak gondolataim és hiteim vannak az Életről. Egy mentális börtönben élek, amit saját magamnak készítettem azzal, hogy elhittem másoknak, hogy olyan az élet amilyen és úgy működik ahogy. Eszem ágában nem volt megkérdőjelezni.
Mi történne, hogyan éreznéd magad ha azt mondanám Neked, hogy a Te utad NEM a network marketing? Mi történne ha azt mondanám, hogy minden amit ezen a blogon olvastál hazugság? Hogyan éreznéd magad, ha többé soha semmiben nem lehetnél biztos; ha a sikeroktatók -bár önkéntelenül és egyáltalán nem rossz szándékkal-, de ferdítik a Valóságot? Hogyan reagálnál arra, ha azt mondanám, hogy a Titok című film az Új Világ drogja? Segítő szándékkal készült, de mégiscsak drog. Hogy ne kelljen szembenézned önmagaddal és az Élettel úgy ahogyan van. Hogy ne tudd elfogadni azt ami van, hanem rögtön arra buzdít, hogy javítsd meg azt ami van, mert ami van az nem jó ahogy ahogy van :) Mit szólnál hozzá, ha azt mondanám, hogy nincs szabadság, és nem Te teremted a saját valóságod? Csak játssz el ezekkel a kérdésekkel! Nem mondtam, hogy ez mind hazugság... de azt sem, hogy igaz. Kezdd el megkérdőjelezni mindazt amiben eddig hittél, mert rejtett ajtók nyílhatnak meg előtted.
Most kérdezhetnéd tőlem, ha eddig nem ment el a kedved a továbbolvasástól: Akkor mégis mi a Valóság, ha ennyire tudom a tutit?
A válaszom: nem tudom mi a Valóság és nem tudom milyennek kellene lennie. Az elején írtam, hogy én is összezavarodtam, úgyhogy távol állok a 'megmondóember' szerepétől. Annyit tudok, hogy az elmúlt három nap teljesen összezavarta az életemet. Szavak és folyamatok amikben eddig hittem és 100%-osan meg voltam győződve arról, hogy így működik a világ, most egytől egyig mind megkérdőjeleződtek. Már nem vagyok biztos abban mit akarok, ki vagyok és hová tartok.
És bevallom őszintén... elkezdtem félni. Nagyon félni.
Félek attól, hogy kicsúszik az irányítás az életem alól, hogy nem én irányítok, hogy elveszíthetem mindazt amit eddig építettem. Félek attól, hogy belássam, éveken keresztül egy nem megfelelő utat követtem. Félek attól, hogy elveszítem a biztonságom, félek attól, hogy már egyáltalán nem tudom megadni a válaszokat és a legnagyobb félelmem: már egyáltalán nem tudom ki vagyok...
... mert az elmúlt 3 nap rádöbbentett arra, hogy
nincsenek válaszok! Nincs helyes, nincs helytelen, nincs értékes, sem értéktelen. Nincs kívánatos élet és nincs nem kívánatos élet. Minden létezik és minden jó úgy ahogy van. De mégis, akkor hogyan akarok változtatni ha minden jó úgy ahogy van? Talán már nem is akarok változtatni... mert elfogadom azt ami van, megbékélek vele és hagyom, hogy legyen :) Nem akarok szuper lenni, nem akarok kiemelkedni a középszerőségből, nem akarok nagy vezető lenni. Viszont lelki békét, harmóniát, teljességet akarok. Azt, hogy érezzem azt, hogy az Univerzum része vagyok. És ehhez hajlandó vagyok senkivé is válni; egy porszemmé. Mert elég volt a harcból, és a szenvedésből. Megadom magam az Élet előtt és hagyom, hogy legyen az ami van. És engedem az életnek, hogy használjon, hogy átáramoljon rajtam, hogy játsszon rajtam akár egy hangszeren. Az, hogy mi lesz a következő lejátszott hang, még nem tudom... és tudod mit? Lehet, hogy nem is érdekel...
Az elmúlt 3 napban a leginkább az fogott meg, hogy nem egy új hiedelemrendszert akartak rám erőltetni (és ez meg is lepett); senki nem akarta megmondani a frankót és a nagy titkokat.
Egyetlen egy dolog történt az elmúlt 3 napban: megkérdőjeleztem a saját 'igazságaimat' az életről és saját magamról. Fájdalmas... nagyon fájdalmas élmény tud lenni, amikor megkérdőjelezünk dolgokat, sziklaszilárd hiedelemrendszereket. És mielőtt félreértenéd... ez az egész mostani bejegyzés nem azt jelenti, hogy akkor most teljesen másban fogok hinni, más lesz az értékrendem. Csak azt az élményt szerettem volna nagyon őszintén megosztani, hogy ha az ember elég nyitott ahhoz, hogy megkérdőjelezzen mindent a saját életében, akkor nagyon érdekes dolgok jöhetnek a felszínre és a dolgok elkezdenek változni. Méghozzá úgy, ahogy azt a legkevésbé sem gondolnád.
Ezt a bejegyzést folytatjuk, addig is
klikkelj ide egy kis csemegére :)
Folytköv.
ITT
-KM
