Az elmúlt hetekben sokminden összeállt a fejemben.
Amióta az eszemet tudom, folyton azt hallom, hogy az emberek a kudarctól és a visszautasítástól félnek a legjobban.
Évekig elfogadtam ezt az álláspontot, és egyáltalán nem vizsgáltam meg kritikus hozzáállással ezt a témát.
Aztán nemrég eszembe jutott egy érdekes dolog. Az emberek nagy százaléka elégedetlen, és nagyon sok az un. "sikertelen" ember szerte a világon, akik beteljesületlennek érzik az életüket és nem érzik méltónak magukat arra, hogy befogadják a jó dolgokat, az élet szépségeit, csodáit - mert az a tévhit tanyázik bennük, hogy nem elég értékesek, és nem érdemelnek sem boldogságot, sem örömet.
Ők csendes depresszióban élik az életüket és megszokták a sikertelenséget, és a folyamatos vereséget.
Ez azonban felvet egy kérdést: az emberek nagy többségének tehát a kudarc, a sikertelenség, a legyőzöttség komfortzónán belül esik, hiszen gyerekkoruk óta így élnek. Ebből következik, hogy ezek az emberek nem félhetnek a kudarcoktól és a visszautasítástól - hiszen a vérükben van.
Tudom miről beszélek, mert én is felismertem ezt magamban...
Ami viszont roppant érdekes, hogy a félelem valós - tehát valamitől fél az ember.
És ekkor villámcsapásként jött a felismerés: Te jóég! Az emberek nem a sikertelenségtől félnek, nem a legyőzöttségtől, hanem a sikertől!
A siker érzése "test- és lélekidegen" a számukra és jócskán komfortzónán kívül helyezkedik el.
Tegyük fel, hogy létrehozunk valamit 1 millió dollár értékben, viszont az ellenértékét nem tudjuk befogadni, mert azt gondoljuk és érezzük, hogy méltatlanok vagyunk rá. Mi lesz ennek az eredménye? Zűrzavar - mert a sikert nem lehet hajkurászni, csak vonzani lehet, ha olyan emberré válsz aki képes vonzani azt.
Ha viszont félünk a sikertől és a megbecsüléstől, mert komfortzónán kívül esik hogyan várhatjuk el, hogy bevonzzuk a sikert? - félig költői kérdés.
Ez nemrég egy nagyon erős felismerés volt az életemben!
Mindent jól csinálsz, mégis valami nem stimmt, nem jönnek az eredmények olyan mértékben mint szeretnéd.
Hiszem, hogy a félelem a sikertől több embert bénít meg, mint a félelem a veszteségtől, vagy a kudarctól. A média nem a sikerre nevel, az újságok mind-mind rémtörténetekkel riogatnak mi lesz akkor ha sikeressé válsz?
Drog, alkoholizmus, válások, a sztárok élete - ezek után csodálkozunk, ha az emberek többsége fél... elnézést... retteg a sikertől?
A siker felelősséggel jár, a siker példamutatással jár, a sikerhez fel kell nőni és ezt tanulni kell, nem megy egyik napról a másikra.
Ami viszont az első lépés - hogy legyünk nyitottak a sikerre, az élményekre és a boldogságra, legalább fejben először.
Nem egyszerű tudom ; vagy inkább úgy is fogalmazhatnék, hogy túl egyszerű elengedni azt a valakit akik már nem vagyunk és engedni magunkat azzá a fényes gyémánttá válni akik valójában vagyunk.
Mert tudom, hogy értékes vagy! Mindenki nagyon értékes, de ezt előbb önmagadban kell meglátnod.
Mit mond Les Brown a témáról? - ha nem tudod ki ő, házi feladat: keress rá a neten :)
(Ha a magyar felirat nem jelenne meg rögtön -> vidd az egeret a videoablak jobb alsó sarkában lévő felfelé mutató háromszögre és klikkelj a "cc"-re!)
Nagyon érdekel mit gondolsz a témáról!
Kíváncsian várom soraid!
- KM
No comments:
Post a Comment